Arról, hogy az EU szigorítja az A vitamin és – származékai – aktív kozmetikai felhasználását, már valószínűleg sokan értesültek, akik a szépségiparban dolgoznak. 0,3 % fölötti tartalommal kozmetikumként 2025 november 1-től nem hozhatók forgalomba, 2027 májusától pedig nem lehetnek elérhetők a retinol, retinil-acetát és retinil-palmitát tartalmú termékek. A testápoló termékeknél a határ még alacsonyabb, 0,05%.
Az EU főként azzal indokolja a döntést, hogy – bár az A vitamin használata biztonságosnak minősíthető – összességében a lakosság kitettsége az A vitaminnak meghaladhatja a hatóságok által meghatározott felső beviteli szintet.
A szigorítás mellett és ellen is könnyű érveket találni. Ami egyértelműen többet árthat, mint használ az, hogy besétálva az első szembejövő DM-be össze lehet válogatni egy olyan arcápolási rutint, aminek nagyjából minden elemében a toniktól kezdve a szérumon át a krémig lesz retinal, retinol vagy valami százalék. Ilyen szintű kitettségre tényleg senkinek sincs szüksége, mégis elérhető, egy 15 éves kamasznak ugyan úgy, mint egy várandós kismamának vagy bárki másnak. Tehát az, hogy egy ennyire erős és sok esetben irritatív hatóanyag nem lesz mindenki számára kontroll nélkül, könnyen beszerezhető, egyáltalán nem baj.
A probléma inkább abban gyökerezik, hogy az EU szabályozás nem tesz különbséget a professzionális/szakipari felhasználású termékek és a lakossági termékek között. Pontosabban tesz, de a „szakipari használatra” kikötések csak hajápolási/hajfestési és a „műköröm-rendszerek” meghatározású termékekre vonatkoznak (ez a Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelet 3.mellékletében található), kozmetikai felhasználású termékekre vagy kozmetikumokra nem vonatkozik. Ennek értelmében a Lidl saját márkás Cien kozmetikumai és a Skinceuticals vagy a ZO Skin Health arcápolói között abból a szempontból az égegyadta világon semmi különbség sincs, hogy ugyanolyan szabályrendszernek kell megfeleltetni őket, ugyanolyan mennyiségben tartalmazhatnak aktív hatóanyagokat, ugyanúgy OTC (Over The Counter) termékek, amelyek vény nélkül elérhetők mindenki számára. Ebből a szempontból a már említett Lidl és a bőrgyógyászati klinika várója pusztán egy eltérő értékesítési csatorna, ami természetesen máshová pozícionálja az adott terméket. Az, hogy egy kozmetikum hogyan és milyen módon kerül a végfelhasználók polcaira, általában gyártói értékesítési stratégia. A már említett Skinceuticals Horvátországban a gyógyszertárakban is jelen van, Dubajban pedig mind a Skinceuticals, mind a ZO Skin Health tényleg minden patikában megtalálható.
Mindenképp támogatandó, hogy akár a Skinceuticals, akár a ZO első sorban orvosokon keresztül érhető el Magyarországon. Ezeknek a termékeknek a hatóanyag tartalma sokszor tényleg a plafonértéket súrolja, és bár még OTC terméknek számítanak, okozhatnak problémát (többet árthatnak, mint amennyit használnának), ha nem megfelelő bőrön és nem megfelelő fényvédelem mellett használják őket.
Ésszerű megoldás lenne, ha tényleg létezne a sokat hivatkozott, de igazából csak marketing célokra használt „cosmed” vagy „cosmeceutical” kategória. Van létjogosultsága egy 1% retinolt tartalmazó terméknek a bőrgyógyásznál? Természetesen igen. Kell-e a drogériák polcain bárki számára elérhetővé tenni ennyire erős terméket? Nem. A gyógyszeripar leköveti vajon ezt változást, és lesz vényköteles 0,5 % – 1 % közötti retinol tartalmú készítmény, ami akár napi használatra formulázott, nem pusztán egy hatóanyagra fókuszáló gyógyszerként működik, hanem egyéb emoillens hatóanyagokkal együtt, kvázi krémként működik majd, hogy pótolja a kieső termékeket? Ki tudja. Van-e szükség átmenetre mondjuk a 0,3 % – os La Roche Posay Retinol B3 – ami határértéken belül van és elérhető marad – és a 0,25 g tertinoint tartalmazó Acnex között (az OGYÉI adatbázis nem tartalmaz retinol és retinal tartalmú krémet, tretinoin tartalommal az Acnex elérhető, illetve adapalene tartalommal Differin és Effezel a Galderma-tól)? Igen, van.
A szándék a döntés mögött érthető és észszerűnek is mondható, viszont korlátozni egy ennyire elterjedt hatóanyagot alternatív megoldás nélkül könnyen kontraproduktívvá válhat. Aki megszokta, hogy – és rengetegen vannak így – 0,3 %-nál magasabban koncentrált retinolos terméket használ, nehezen, vagy egyáltalán nem lesz hajlandó lemondani róla, pusztán annyi változik majd, hogy mindenki online fogja beszerezni harmadik országbeli gyártók termékeit. És így rosszul járnak az uniós gyártók, a forgalmazók (ebben az esetben ide értem az ilyen termékeket értékesítő orvosokat is) és azok a felhasználók is, akiknek nem kellene ilyen terméket használniuk, és eddig az orvos, akinél beszerezték volna, sikeresen le tudta beszélni őket az alkalmazásról.
