Forgalmazói felelősség – az MCA hámlasztó története
Jó gyártónak tartom a Koru Pharmát. Kiváló minőségű anyagokat gyártanak, nem sumákolnak a dokumentációs kérdésekben, könnyű velük dolgozni. Orvosoknak egy időben forgalomban volt a Reversal nevű PLA hibrid filler, akivel eddig beszéltem, mindenki elégedett volt vele. Jelenleg kozmetikai forgalomban vannak az ampulláik (Skinpenhez vagy Vivace után nagyon ajánlom őket orvosoknak is) illetve CE jelzett az egyik COG száluk és egy fejbőrre való peptides booster. Amikor két éve megkérdezték, hogy nem forgalmaznám-e az MCA hámlasztójukat, a sikeres tesztek után természetesen vállaltam.
Maga a hámlasztó már első olvasásra is bitang erősnek tűnt, a főbb összetevői monoklór ecetsav 33.3%, propilén glikol, glicerin, glikolsav, tejsav, szalicilsav, aloe vera kivonat, kamilla kivonat, adenozin, karbomer, stb,
Az első hibát ott követtem el, hogy csak olyan kozmetikusokat vontam be a tesztelésbe, akiknek nagy rutinjuk van a hámlasztásban erősebb anyagokkal, oktattak hámlasztást. Ez azért volt rossz döntés, mert jobban meg tudták szűrni, mint az átlag kozmetikus, hogy ki alkalmas a kezelésre és ki nem. A második hiba pedig az volt, hogy ők olyan bőrökön tesztelték, amik szokva vannak az erősebb kémiai hámlasztáshoz és elég rezisztensek. Ezt az indokolta, hogy össze lehessen hasonlítani a készítmény hatásosságát versenytárs termékekkel, tudjuk pozícionálni ár/érték szempontból. Amivel viszont nem számoltam az az volt, hogy hiába tettük tanfolyam kötelessé az anyag használatát, egyszerűen erősebbnek bizonyult annál, mint amit egy átlagos kozmetikus, amennyiben nem erre van kifejezetten szakosodva, kezelni tud. Azt pedig lehetetlen szűrni, hogy a kozmetikus foglalkozik-e bőrrel egyáltalán, vagy csak gyantázott és pillát rakott az elmúlt 10 évben.
Hamar kiderült, hogy túl erős a termék ahhoz, hogy piacon tartsuk, és felfüggesztettük az értékesítését. Gondoltam, hogy futok vele még egy kört, és megpróbálom átpozícionálni az orvos-esztétikai piacra. Dr. Bognár Pétert hívtam fel, hogy itt ez a monoklórecetsavas hámlasztó, nagyon erős a kozmetikusoknak, lenne-e kedve tesztelni, hiszen nagyon tapasztalt a kémiai hámlasztás terén. Abban maradtunk, hogy szívesen teszteli, de már csak ősszel kezdjük el (április vége környékén jártunk). Közben elküldtem neki a gyártói anyagokat és a Material Safety Data Sheet-et, hogy át tudja nézni a pontos koncentrációt, összetételt.
Amikor Szegeden a Kozmetológiai Kongresszuson május végén összefutottunk és váltottunk pár szót, feltett egy kérdést amikor elköszönt: „Csak azt nem értem, hogy miért MCA hámlasztót csináltak és miért nem TCA-t? Sokkal biztonságosabb a triklór-ecetsav használata, nagyon érdekes, hogy nem azt alkalmazták.”
A kérdésre már nem volt időm válaszolni, pedig nagyon egyszerű a magyarázat. Az uniós szabályozás tiltja a TCA kozmetikai felhasználást, a sima klórecetsavat viszont nem korlátozza. Tehát ha TCA hámlasztót gyártok, azt orvostechnikai eszközzé kell minősítenem, ami évekbe telik és brutálisan drága. De ha MCA hámlasztóm van, akkor kozmetikumként is forgalomba hozhatom, ami hatalmas előnyt jelent mind költségben mind időben.
Annex II 10-es elem – tiltott anyagok
Nincs korlátozás
Izgalmas kérdés lenne, hogy az MCA miért nincs korlátozás alatt, amikor a TCA igen. Bár a termék teljesen legálisan forgalmazható kozmetikumként, CPNP regisztrált, tároljuk az MSDS-t, az volt az egyetlen ésszerű döntés, hogy azonnal felfüggesztjük a forgalmazását és leállítjuk a tanfolyamokat, amikor észleltük, hogy túl erős a kozmetikusoknak. Ez természetesen anyagi veszteséggel jár, mert le kell selejteznünk a készletet, ami milliós nagyságrendű mínusz, ugyanis a kizárólagosság és a jobb árak miatt nagyobb készleteket mozgatunk, de ez a munkánk része, forgalmazóként vállalnunk kell a felelősséget a hibás döntéseinkért (döntésemért).
Az eset tanulsága szintén érdekes. Hiába van közel tíz éves tapasztalatom az orvostechnikai eszköz gyártásban, egyre több szakembert kell bevonnom a piacrahelyezést megelőző termék ellenőrzési folyamatba, mert egyedül nem tudom megfelelően megítélni már a termékeket. És itt nem csak azt értem, hogy kereskedelmi szakember lévén tesztelni nem tudom ( nálunk a teszt kötelező, nem hozunk olyan terméket, ami nem tud többet vagy mást mint a már forgalmazott termékek ), de a termék dokumentációban is egyre többször vannak olyan ellentmondások, homályos, láthatóan éppen csak elfogadtatott részek, amik miatt a potenciális kockázatok lehetőségének kizárása is egyre nehezebb.
